Szokáskontroll

Azt gondolnánk, hogy könnyű dolog megváltozni. Pedig ez egyáltalán nem így van. De miért? 

Az első ok egészen egyszerű. Az agyunknak sok-sok pályája van, mely sok-sok cellát köt össze. Amikor a mindennapi dolgainkat végezzük, a pályákon mindenféle tevékenységek futnak. Eszedbe jut a "sétálás", és elmész a mindennapi útvonaladon sétálni. Amikor eszedbe jut az "ivás", megiszod a mindennapi italodat, amit megszoktál. Az agyad szó szerint be van hálózva előző cselekedeteid szálaival, és minden a már jól bevált dolgok megtételére késztet. Ezek az elektromos pályák ritkán változnak, kivéve, ha a pályát nem használják. Új vezetékek (útvonalak) - új viselkedésmódok, valamint más gondolatok ismételgetésével jönnek létre.

Lép-hasnyálmirigy meridián

Megerősítő mondat: Tudok lazítani! Élvezem az életet. Megszabadulok az aggodalomtól.

Lefutása: A láb nagyujjának külső körömpercén ered, majd a lábfej belső szélén a belboka felé haladva, afölött áthúzódik a lábszár belső-hátulsó oldalára és innen a lágyék irányába. Itt elágazik, egy ág belép a hasüregbe, áthatol a saját szervén, a lépen, a másik ág a hason át a mellkasra ér, itt a mélyre hatolva jut a nyelvgyök széléig. Közvetlen kapcsolatban áll a szívvel, tüdővel, belekkel, hat a gyomorra is.

Eleme: föld

Színe: sárga,

Energiamaximum: 9-11-ig Csúcsa délelőtt 10- kor.

Pólusa: Jin meridián

Gyomor meridián

Meridián lefutása: szem alatt indul, le, pofa körül, fel homlok felé, le a szemen, állon át, kulcscsont, mellkas, altest, csípő elöl, külső lábszáron át a második lábujj külső körömágyáig.

Eleme: föld, sárga

Érzékszerve: száj, ajkak

Szövetei: izmok

Érzékelés: tudatosság

Érzelmek: töprengés, gondolkodás, aggodalom, izgalom

Szervek: gyomor, alhas, arcideg, szem, belek, állkapocs, mandula

Energiamaximuma:  7-9 óra ezért ez a legalkalmasabb időpont a reggelihez. A befogadás tartozik hozzá. Ha valamit nem tudunk elfogadni, információt, vagy eseményt elfogadni akkor azt is szoktuk mondani, hogy nem tudjuk megemészteni. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy súlyos érzelmi traumák esetében az emésztés sokszor felborul, hiszen a velünk történteket, nem tudjuk olyan gyorsan elfogadni, megérteni, az emésztéséhez idő kell.

A gyomor meridián a táplálék felvételéért és megemésztéséért felelős, az emésztés útján az egész szervezetet ellátja a táplálékból származó energiával.  Összeköttetésben van a szívvel, a vékonybéllel, vastagbéllel.

Fizikai szinten befolyásolja az emésztőrendszert, vagyis a gyomrot, az étvágyat és a szaporodást is.  Lelki szinten a gondolkodás folyamatával, az eszmékkel, ábrándokkal, az intelligenciával, a harmóniára való képességgel, az önértékeléssel és a megalapozottság érzetével van összefüggésben.

Ne állj ellen a jónak!

Lev Tolsztoj, aki önmaga békepárti, vegetáriánus, és a jó állandó keresője volt, azt mondta: "Ne állj ellen a gonosznak!" Ezt ő arra értette, hogy ne adjunk energiát a negatívnak azzal, hogy bármit is foglalkozunk vele, ne valami ellen harcoljunk, hanem valamiért!
A jónak, a pozitívnak se álljunk ellen, engedjük be életünkbe, ne ragaszkodjunk a rosszhoz, a negatívhoz. Erről szól ez a bejegyzés.
Az életkrízisek lehetővé teszik, hogy elgondolkodjunk, átértékeljünk dolgokat: 

Vajon tovább játsszuk a sértődöttet (miért is jó az nekünk?), őrizgessük a haragunkat, bosszúvágyunkat, mérgünket (mérgezve magunkat), vagy bocsássunk meg végre? 

Vajon tanulunk ebből, és fejlődünk, vagy tovább neheztelünk, amíg végleg meg nem keseredünk. 

Vajon inkább szemet hunyunk saját és mások hiányosságai felett, vagy inkább megsértődünk, hibáztatunk, mutogatunk, vádaskodunk? 

Félelemmel telve elmenekülünk a hasonló helyzetek elől, vagy egyszer és mindenkorra felülkerekedünk a krízisen? 

Ragaszkodunk az érzelmi feldúltságunkhoz, vagy elengedjük azt? 

Mi a ragaszkodás ára? Vajon megéri, hogy „igazunk” legyen? 

Mi az az elégtétel, az a fizetség, amit a ragaszkodással nyerünk? Van valami kéjes élvezet a szenvedéshez való ragaszkodásban, ami kielégíti tudatalatti szükségleteinket. Hogy jó pocsékul és nyomorultul érezhetjük magunkat, mert a „másik” ide juttatott minket.