A testhelyzet a lelkiállapot manifesztálódása, fizikai formája.
A testhelyzet és az érzés annyira összefonódnak, hogy az egyik előidézheti a másikat.
– Egy adott testhelyzettel kiválthatunk érzéseket, gondolatokat, melyek kapcsolatban állnak vele.
– Adott érzések minden embernél valamilyen egyéni testi reakcióban jelentkeznek. A hosszan tartó érzések, állandósítják a testi reakciót, pozíciót, amely megszokássá válik és állandósul.
A testhelyzet ezzel állandósítja az érzelmi állapotot is.
Például: Ha egy ember a stresszre mindig összehúzza magát, felhúzza a vállát, végül magáévá teszi, állandósítja ezt a testtartást, ami akkor is az övé lesz, ha épp nincs stresszes állapotban. Vállában csomók keletkeznek, válla stressz pontjai aktiválódnak, és még ha lazítani szeretne, akkor sem tud.
Akik sohasem alakítottak ki biztonságos én tudatot, és ezért sérülékenynek érzik magukat, az izomfeszültséget védőpajzsként használják. Az ilyen ember fizikai síkon mesterséges határt képez az én és a többi ember között azáltal, hogy az izmokat feszült, félig megfeszített állapotban tartja. Ez egyfajta biztonságos érzést kölcsönöz az egyénnek.
Tehát először a stresszt kell oldanunk, megkeresve a kialakulásának okát, majd mentális és esetleg fizikai gyakorlatokkal új gondolkodásmódot, és annak megfelelő új pozitúrát, testhelyzetet alakítani ki.
Ezek a stresszek a meridiánokban raktározódnak, és ott elállják az energia szabad áramlásának útját.
A meridiánok stimulálásával, végigsimításával, bizonyos meridiánpontok ütögetésével, kopogtatásával, elindíthatjuk az energia áramlását. A meridiánjóga foglalkozásokon alkalmazzuk ezt a technikát.
A kineziológia terápia során pedig oldjuk az érzelmi blokkokat, feltárjuk a stressz lelki hátterét, és lehetőség van új viselkedésminta, gondolkodásminta kialakítására.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése