Odaadni
másoknak csak azt tudjuk, amivel mi magunk is rendelkezünk. Ha van bennünk
szeretet, akkor oda is adhatjuk. Ha nincs, akkor nincs mit adnunk.
-------♥------
Odaadhatom neked az én szeretetem, de ettől az én szeretetem nem lesz kevesebb.
Sőt.
-------♥-------
Sokat
vagyunk együtt, mégis mindenki szenved a magánytól. (Albert Schweitzer)
-------♥-------
Minden rajtam szűrődik át, vagyis minél jobb vagyok, annál többet adhatok,
Minél több a tudásom, annál többet kell átadnom. Minél jobban megértem a
dolgokat, annál inkább képes leszek arra, hogy másokat tanítsak, és önmagamat a
legszebb, legcsodálatosabb, legérzékenyebb emberi lénnyé varázsoljam.
-------♥-------
A szerető ember
tudatában van szükségleteinek. Gondoskodó emberekre van szüksége, akik törődnek
vele. Legalább egyvalakire, aki igazán látja és hallja őt. Néha egyetlen szó
életet menthet.
-------♥-------
Mindig észben kell
tartanod: az ösvény csupán egy ösvény, ha úgy érzed nem szabad rálépned, akkor
semmilyen körülmények között sem szabad arra menned.
Ha szíved parancsára a
választott utat járod, vagy otthagyod ezt az ösvényt, - a döntésednek félelemtől
és ambíciótól mentesnek kell lennie.
-------♥-------
Találd meg önmagad, azt
aki vagy, és légy aki vagy! Akkor egyszerűen csak létezned kell. Akkor másra
fordíthatod azt a rengeteg energiát, amit abba öltél, hogy fenntartsd a
látszatot.
-------♥-------
Létezem, vagyok, itt
vagyok. Változom, én alakítom az életem, és ezt senki más nem teszi meg
helyettem.
-------♥-------
Minden ember a maga
korlátozott módján éli meg a szeretetet, és nem gondol arra, hogy fájó,
konfliktusokkal és magánnyal teli életének köze lehet szeretetettel kapcsolatos
tudásának hiányosságához.
-------♥-------
Elfogadni csak akkor tudunk valamit, ha alárendeljük neki magunkat. Hogy a
szeretetnek átadhassuk magunkat, sebezhetővé kell válnunk.
-------♥-------
Legtöbbünk élete során idegen marad még azok számára is, akik őt a legjobban
szeretik.
-------♥-------
A születés egyszemélyes világ, a halál szintén. E két legjelentősebb esemény
közt ott van a könnyek magánya, a változásért vívott harcok, a döntés
pillanatai. Ezek azok a helyzetek, amikor az ember pusztán önmagára
hagyatkozhat, hiszen senki más nem értheti igazán a könnyeit, a küszködéseit, a
döntései mögötti bonyolult okokat.
-------♥-------
Néha egyedül kell lennünk ahhoz, hogy a szó legteljesebb értelmében újra
önmagunkra találjunk. Időre van szükségünk, hogy gondolkozzunk, eldolgozzuk az
elvarratlan szálakat, felfedezzük a kuszaság mögötti értelmet.
-------♥-------
A szeretet olyan, mint
a tükör. Ha szeretek valakit, ő a tükrömmé válik, én az ő tükre leszek, és
egymás szeretetét visszasugározva meglátjuk a végtelent.
-------♥-------
A szeretet nem tárgy,
nem árucikk, mely elcserélhető, megvehető, eladható, ráerőltethető valakire,
vagy kikényszeríthető bárkiből. Kizárólag önként, feltétel nélkül adhatjuk oda.
A szeretetet nem lehet
rabul ejteni, nem kötözhető meg. Kicsúszik a kezünk közül. Ha másfelé veszi az
irányt, nincs a világon börtön, őrök, láncok, vagy akadályok, melyek akár egy
pillanatra is feltartóztathatnák. Ha egy ember úgy dönt, hogy többé nem kíván
együtt növekedni a szeretetben egy másikkal, a másik számtalan módon
megkísérelheti őt visszatartani. De bármit tegyen is, a másik szeretete már
elmúlt, és erőfeszítéseiért cserébe csupán üres testet kap. Szeretet nélkül,
élettelenül.
-------♥-------
Szeretni ugyanis csak
kitárt karokkal lehet. Kitárt karral hagynunk kell, hogy a szeretet szabadon
járjon-keljen, kövesse a maga útját. Ha magunkhoz szorítjuk rá fogunk döbbenni,
hogy már csak önmagunkat öleljük.
-------♥-------
A szeretet a bizalomban
gyökerezik. Szeretni annyi, mint feltétel nélkül rábízni magunkat valakire,
teljesen odaadni magunkat abban a reményben, hogy szeretetünk majd szeretetet
hoz létre a szeretett személyben is. (Erik Fromm)
-------♥-------
Az
érett szeretet mindent odaad, és semmit sem bár cserébe.
De semmit sem kér. Ha
az ember nem vár el és nem kér semmit, akkor nem is lehet becsapni, vagy
kiábrándítani. Fájdalom csak akkor keletkezik, ha a szeretet valamit elvár,
netán követel.
-------♥-------
Az ember azért szeret, mert szeretni akar, mert ez örömet jelent számára, mert
tudja, hogy fejlődése és önmaga megismerése ettől az élménytől függ.
-------♥-------
Elvárni valamit valakitől, csak mert jogunkban áll, egyenes út saját
boldogtalanságunk felé. A másik csak azt tudja és fogja adni, amire képes, és
nem azt, amit elvárunk tőle.
A szeretet ismerete és
megtapasztalása minden embernél különböző. Minden ember a saját tempójában
fejlődik, a rá jellemző módon, a maga idejében.
A szeretet minden
embernél másként nyilvánul meg. Elvárni másoktól, hogy úgy szeressenek minket,
ahogyan mi szeretjük őket, irreális.
-------♥-------
A szeretet a jelenben él. Az emberek nagy része a múlton mereng, vagy teljesen
elmerült a jövő tervezgetésében.
-------♥-------
Minden tanulás végső célja a változás. Ez három szakaszra tagolható:
1. Önmagunkkal való elégedetlenség – üresség,
vagy valamiféle hiány érzése.
2. Döntés – megváltozunk annak érdekében,
hogy betöltsük az űrt, illetve a hiányt.
3. Tudatos elkötelezettség a fejlődés és
változás mellett. Azaz egy, a változásra irányuló szándékos cselekedet.
-------♥-------
A szabad ember még a
legsötétebb börtönben is szabad. A kétségbeesett emberek többségének kevés
ismerete, és még kevesebb akarata van ahhoz, hogy javítson a helyzetén.
-------♥-------
Szeretek, mert szeretnem kell, mert szeretni akarok. Önmagam miatt szeretek,
nem másokért. Azért az örömért, amit a szeretet nekem ad, és – esetenként –
azért az örömért is, amit másoknak szerez. Ha ők ebben megerősítenek engem, az
nagyon jólesik, ha nem úgy is jó, hiszen mindenképpen szeretni jó, és szeretni
akarok.
-------♥-------
„Te meg én voltaképp egyek vagyunk. Együtt szenvedünk, együtt létezünk, és
szüntelenül újrateremtjük egymást.” (Thailard de Chardin)
-------♥-------
Az ember lényege és a szeretet egy és ugyanaz. Bármelyik felfedezése mindkettő
megvalósulását jelenti.
-------♥-------
Ahogyan és amilyen mértékben szeretjük önmagunkat, úgy leszünk képesek másokat
is szeretni.
-------♥-------
„A világról bennünk élő kép, meglehetősen merev. Véletlenül vagy szándékosan
megerősített asszociációk láncolatának lenyomata. S azt hisszük, hogy ez a
lenyomat a valóság.” (Thimothy Leary)
-------♥-------
„Nem tudom, hogy ki –
vagy mi – tette fel a kérdést, azt sem tudom, hogy mikor. Arra sem emlékszem
válaszoltam-e rá. De azt tudom, hogy valamikor valakinek vagy valaminek igent
mondtam, és attól a pillatattól kezdve, biztos voltam benne, hogy a létnek
van értelme, és hogy az életemnek a lemondáson keresztül célja van.”
(Dag Hammarskjöld)
-------♥-------
„A szeretet az a folyamat, amelynek során visszavezetjük magunkat önmagunkhoz." (Exupery)
-------♥-------
Ha egy szerelmi kapcsolat nem visz közelebb önmagamhoz, ha ebben a kapcsolatban
nem segítem közelebb a társamat önmagához, akkor ez a szerelem – tűnjék
bármilyen biztosnak és szenvedélyesnek – nem lehet igazi.
Az igazi szeretet
ugyanis elkötelezettség a folyamatos változás és gazdagodás mellett. Ha ez a
folyamat megtorpan, a szeretet unalmassá, közömbössé bálik, és
elkerülhetetlenül sorvadásnak indul.
-------♥-------
Egy igazi kapcsolat az egyén számára óriási felelősséggel jár. A felelősség
tudata riasztó lehet, ezért is félnek sokan az igazán mély kapcsolattól.
-------♥-------
A felelős szeretet
mindig kifejezésre törekszik. A szeretet mindig kommunikáció. Az ember felelős
azért, hogy kimutassa örömét, és ugyanúgy bánatát is, vagy magányát is a
világnak. Felelősségteljesen meg kell mutatnunk magunkat.
(A néma gyereknek az
anyja sem látja a fától az erdőt.)
Ne várjuk el, hogy mások
kitalálják gondolatainkat!
Igazán sose tudjuk
megérteni a másikat.
-------♥-------
Ha a szerető ember a
másik (változásának) útjában áll, akkor már nem szeret többé.
-------♥-------
A remény létfontosságú
az ember számára, hiszen nélküle nincs bátorsága élni.
-------♥-------
A szeretet figyelmes. A szeretet meghallja másikat, meghallja örömujjongását és
segélykiáltását is.
A szeretet megérint,
becézget. E fizikai megnyilvánulások szükségesek a boldogsághoz, a növekedéshez
és a fejlődéshez.
-------♥-------
Letéríteni egy embert a
maga útjáról annyit jelent, hogy saját utunkra kényszerítjük, mely soha nem
lesz igazán jó neki, és nem erősíteni fogja, hanem legyengíteni.
-------♥-------
„A gyöngék kegyetlenek.
Gyöngédségre csak az
igazán erősek képesek.” (Leo Rosten)
-------♥-------
A szeretet csak akkor
adhat és fogadhat el igazán, ha sebezhetővé teszi önmagát. De ha felfedi
sebezhetőségét, könnyen előfordulhat, hogy félreértik és kihasználják.
Ha viszont lénye egy
részét védekezésképp magába zárja, akkor nem kaphat teljes értékű szeretetet.
-------♥-------
Minket is csak egy kis
ideig szeretnek még, aztán elfelejtenek. De a szeretetnek ez teljesen elegendő.
-------♥-------
„Életünkben a
legemberibb dolog, amit tehetünk, hogy megtanuljuk kifejezni legőszin- tébb
érzéseinket és meggyőződéseinket, és vállaljuk értük a következményeket. Ez
sebezhetővé tesz bennünket. Sebezhetőségünk az egyetlen, amit az embereknek
adhatunk. (William du Bay)
-------♥------
- Az ember legfőbb feladata, hogy érvényre
juttassa igazi énjét.
- Ugyanilyen fontos, hogy segítsen másoknak
megerősödni, és önmaguk egyediségét a lehető legtökéletesebben kifejezni.
- Mindezt leginkább úgy érheti el, ha társainak
lehetővé teszi, hogy kimutassák érzelmeiket, kifejezzék vágyaikat, és megosszák
álmaikat.
- Példát kell mutatnia. Az emberiesség
példáját.
- Meg kell tudnia bocsátania önmagának, amiért
nem tökéletes.
- Egyetlen embert sem szabad elutasítania. Fel
kell ismernie, hogy valamilyen módon Ő is része a másik embernek, és ha őt
elutasítja, önmagát utasítja e.
- Ha pedig őt magát utasítja el valaki, nem
szabad riadtan, csalódottan, sértődötten vagy haragosan visszahúzódnia. Ne
hibáztassa a másikat. Lehet, hogy az egyszerűen nem állt készen arra, hogy
elfogadja, amit felajánlottak neki.
-------♥-------
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése